Weöres Sándor - A teljesség felé

2019/03/20. - írta: Úton Vagyok

Szembe jött velem, mikor kellett. Beletrafált. Van amihez nincs mit mondani, mert kész van... Olvassátok:

Tovább
Szólj hozzá!

Advent 1

2017/12/04. - írta: Úton Vagyok

the-neverending-story-07102017.jpgAz ember gyermekként születik a világra, és rácsodálkozik az élet minden mozzanatára és végül gyermekként távozik a világból, mert önmagán kívül már semmilyen sem marad.

Boldogok akik egész életükben lélekben megőrzik gyermekségüket, nem romlanak el, nem követik rossz hajlamaik sugallatait. Akik gyermekként futnak a túlsó part felé, azokra újabb, minden eddiginél gyönyörűbb csodák várnak odaát.

Szepes Mária

Szólj hozzá!

Nem minden tükör ami fénylik... :)

2017/11/08. - írta: Úton Vagyok

Tegnap olvastam egy regényben: "Két tűzoltó kijön egy égő házból, az egyiknek kormos az arca, a másiknak tiszta. Melyik mossa meg az arcát?
- A kormos arcú? érkezett a válasz
- Nem, a tiszta arcú fogja megmosni az arcát, mert látja a másik arcát és úgy gondolja, az övé is kormos, a kormos arcú ránéz a másikra és úgy gondolja az ő arca is tiszta...."

Honnan tudom meg, hogy ki vagyok? Mások arcából, viselkedéséből, hozzám-állásukból?

Tovább
Szólj hozzá!

A kapaszkodóm

2017/08/15. - írta: Úton Vagyok

playgrounds_in_1900_1.jpg
A 21. században már nem trendi a csoportkarma... egyéni karmából is egyre kevesebb van... haladunk... (erről majd később...) de látni kell a káosz lehetőségét is. Hihetetlen mennyi mindenben hihetünk és hiszünk is... el. Sokszor szeretném megrázni az embereket, hogy halló! Amit tudatosságnak hiszel az csak új dogmák, új jelszavak, új hiedelmek, új kapaszkodók

Tovább Szólj hozzá!

Az utolsó vonat

2017/07/19. - írta: Úton Vagyok

A megálló távol volt mindentől. Nem tudom hogy kerültem ide. Váltókon és síneken kellett átlépnem, fekete olajjal átitatott kövek között itt-ott apró gazcsomók próbáltak megkapaszkodni. Hatalmas vitalitás van ezekben a gyomokban.  

train-tracks.jpg

Sötétedett, nem úgy nézett ki, hogy itt ma még vonat jön. Az állomásépület egy körbefalazott buszmegállónak nézett ki. Volt egy ajtó, benyitottam. A szobában az asztalnál egy kövér nő ült fakult kék köpenyben. Semmit nem csinált, bámult ki az ablakon, ami olyan koszos volt, hogy csak homályos foltokat lehetett látni a kinti világból, sárga árnyakat, bagósárga árnyakat. Az orromban is éreztem ezt a bagósárga fényt...

Tovább Szólj hozzá!

Szeddmagad...

2017/06/27. - írta: Úton Vagyok

A kert...

Az előre eltervezett tartalom már az első bejegyzés előtt megdől a fejembe, így most elengedek minden koncepciót hagyom, hogy együtt folyjon az életemmel ez a blog. 

will-storr-012.jpg

Na a blog elnevezéséről kicsit azért írok. Egy rém unalmas munkanapon, monoton tedd ide-tedd oda munkám volt, ilyenkor fülessel vagy zenét hallgatok, vagy újabban hangoskönyveket, így mégsem annyira kétségbeejtően értelmetlen időtöltés a munka. Azt hiszem épp zenét hallgattam és eperszezon volt. Szokás szerint félig meditatív állapotban üresbe tettem az agyam és hagytam, hadd guruljon szabadon. Ekkor jutott eszembe a szeddmagad szó de nem az eperföldes-vödörbegyűjtögetős értelemben hanem szokás szerint metafora ként. 
Íme:

Életünk egy nagy szedd magad, egy szép nagy kert, sokféle gyümölcsöt lehet szedni, ezek lehetnek anyagi javak, pénz, ház autó és millió egyéb tárgy és szedegethetünk tapasztalatot, élményeket, érzelmeket, barátságokat és szerelmeket is. Hogy mit szedünk össze, az rajtunk múlik, de sokan adnak tanácsot, hogy mit gyűjtsünk és hogyan. Ez vagy az most akciós és hülye vagyok, ha nem gyűjtök belőle sokat és ez nem csak az anyagi dolgokra értem, hanem a mind erősebb spirituális zajra is, ami eláraszt minket. Tanítók és tanítások, bölcsebbnél bölcsebb bölcsességek közül válogathatunk, néhányuk valódi tartalommal bír, mások divathullámokra felültetett és erőltetett badarság csodálatosan trendi köntösben. 

Szóval szedegetünk életünk során mindenfélét. Van amit útközben eldobunk, mert már nem aktuális, vagy menet közben rájövünk, hogy nincs rá szűkségünk és újabb dolgokat szedünk helyette. Szépen gyarapodik a gyűjtemény...

Életünk végén viszont el kell hagyjuk ezt a kertet, ezt a szedd-magad édent és a kijáratnál rájövünk, hogy nem mindent vihetünk ki ebből a kertből. Gondolom tudjátok mit vihetünk tovább és mit hagyunk itt. 

Hát így.. erre a szedd-magad kertre gondoltam, mikor elindítottam ezt a blogot, ebbe fogom leírni, hogy miket gyűjtögetek magamnak, amit vagy továbbviszek ebből a kertből, vagy otthagyok a kijáratnál.

 Én nem akarok senkinek bölcsességeket osztogatni, csak leírom a saját gyűjtésemet és ha ezek közül valakinek tetszik valami, hát vigye nyugodtan, használja egészséggel. 

 

Szólj hozzá!